Elképesztő, mennyi tartalommal lehet megtölteni egy mini-vakációt, ha az ember megfelelő társaságban és helyen tölti.
Három napos túránk nyugvópontjául nyúli szállásunk és az azt körülölelő dombok menedéke szolgált. Első megállónk a zirci ciszterci apátságnál volt, ahol tettünk egy rövid sétát a kertben, majd helyi vezetőink segítségével és útmutatásával megcsodáltuk a templomot, illetve a könyvtárat. Az apátsági ajándék boltban apátsági termékek egész sora kapható a vallási témájú dolgoktól, a kristály ékszereken keresztül a saját sörfőzdében készülő kiváló sörökig.
Aznap délutáni célpontunk a Bakony szívében található Pannon Csillagda volt Bakonybélen. A planetáriumban a filmvetítésen egy lépéssel közelebb kerültünk a csillagos égbolt rejtelmeihez. Megnézhettük a lenyűgöző képekkel és egyéb szemléltetőkkel színesített kiállítást csillagászatról, űrkutatásról, majd nekünk is alkalmunk nyílt saját szemünkkel megfigyelni Napunk aktivitását napkitörések és napfoltok formájában a Csillagda saját távcsövén keresztül a szakértő csillagász személyzet segítségével. Miután szívünk, elménk és lelkünk megtelt az új élményekkel és tapasztalásokkal, gyomrunk is csendesen jelezte igényét…
Betértünk hát útközben a Szarvaskút Kemencés Étterembe, ahol igazi gasztronómiai élményben lehetett részünk, mind szilárd, mind pedig folyékony halmazállapotú táplálékainkat illetően a napsütéses teraszon üldögélve.
Miután már tényleg minden szinten tele voltunk, ismét lóra pattantunk és célba vettük nyúli szállásunkat a Bakony üdítő zöld lankáin keresztül. Házigazdáinknak hála, nem volt semmi probléma az esti érkezésünkkel, így minden kényelmesen belefért az első napunkba, amit terveztünk.
Másnapunk nappali fénynél eltölthető részét Pannonhalmán és a környéken barangolva töltöttük.
Ééés, most már azt is tudjuk, mi van a Nyúlon túl. 
A sötétség időszakára előre lefoglaltuk magunknak a már ismerős Csillagdában a helyet az éjszakai égbolt fürkészését célzó programra. Picit aggódtunk, hogy a délutáni eső és a dombok fölött kitartóan gyülekező fellegek esetleg beárnyékolják programunk fénypontját, miszerint a nagy távcsövön keresztül kémlelhetjük bolygó szomszédjaink, távoli csillagokat és az épp teli Holdunkat. A csillagászoknak persze volt “B” terv is a tarsolyában, de nem volt rá szükség. Megcsodálhattuk a Marsot, a Szaturnuszt, a Hattyú csillagkép fejének ikercsillagait, majd végül a Teliholdat is. Eztuán következett a “fejtágítás” a planetáriumban, illetve a film Galileo Galilei életéről. Ez az esti program jó hosszúra nyúlt, így másnap lett, mire mi is visszaértünk Nyúlra. Szerencsére aznap sem maradt el a gasztronómiai élmény, amiért köszönet illeti a zirci Bagolyvár Fogadó kedves csapatát.
Az éjjeli kiruccanás hatására nem igazán dobott ki minket az ágy reggel. Ismét köszönet és hála szállásadóinknak, nyugodtan kipihenhettük magunkat. Délelőtt még fellátogattunk a pannonhalmi apátság arborétumába, fűszer- és gyógynövénykertjébe, hogy megcsodálhassuk. Majd ittunk egy búcsú capuccionot a Pause Kávézó teraszán, ahonnan lenyűgözően festői módon magasodik fölénk az apátság épületegyüttese.
Utunk innen a Balaton-felvidékre vezetett, a monoszlói bazalt orgonához. Mókás, mikor a kanyargós, egy sávos erdei úton egyszer csak felbukkan egy hatalmas busz és nincs hova félre állni… tolatni kell lefele, amíg nem talál az ember lánya egy csöppnyi kiszélesedést az úton a kanyarok közt
A parkolóból gyalogosan fel lehet sétálni az orgona sípok tövéhez, illetve egészen fel a tetejére is. A kaptatás a csúcsra megéri a fáradtságot (még 35 fokban, 70% páratartalommal is), mert a szemünk elé táruló látvány felejhetetlen. Beláthatjuk az egész Balaton-felvidéket és a magyar tengert is, miközben fecskefarkú pillangók lejtik könnyed táncukat virágról virágra és dalolnak a madarak.
Miután eleget tátottuk a szánkat és főleg a szemünket, leereszkedtünk Tihanyba, ahonnan kompra pattanva átúsztunk a déli partra. Kiruccanásunk egy újabb ízlelőbimbóinkat és érzékszerveinket gyönyörködtető élmény zárta Zamárdiban Mauro olasz éttermében.
A parton üldögélve megvártuk, míg a nap utolsó sugarai is eltűnnek a tanúhegyek árnyékában… Indulás haza. Mindenhová pont akkor érkeztünk, amikor kellett! Mint egy igazi mágus. Ahogyan Gandalf mondja: “Egy mágus sohasem késik. Pontosan akkor ér oda, amikor akar.”
Budapestre begördülve ismét elállt a lélegzetünk a felkelő Telihold láttán. Egészen narancsos vörös színben pompázott, ünnepi gúnyába öltözve, hogy megemlékezzen a szent istváni államalapítási ünnepünkről. Persze a tüzijáték is szép volt, már amennyit keresztül utazóban láttunk belőle…